Heréd

Weboldal

Heréd nevét 1138-ban kelt oklevél 1329. évi átírásából ismerjük Kerudy, majd Herudy alakban. 1461-ben említi csak egy oklevél Heréd néven. (Ezt igazolja a Heves megyei Levéltár Eger.) Mindezt megerősíti Csánki: Magyarország földrajza című munkájában, ugyancsak 1461-ben az első kötete 99. lapján, ahol Kartal, Verseg, Heréd leírásával foglalkozik. Egy oklevél 1281-ben Hereyd névalakban említi. (Fejérpataky Emlékkönyv 76. oldal) Ez a szó Heréd, maga is palóc név, a régi népszólásban valami foglalkozási ágat, vagy foglalkozási eszközt jelenthetett, vagy keveset dolgoztak és \\\"here\\\", (munka nélkül élő, kényelmes) szót kapták. Ma is herének nevezik a szorgos méhcsaládokban munka nélkül élőket a méhészeti szaknyelvben. Nem kizárt községünk nevének a dúsfüvű legelő, a lóherés szóból való származása sem.Községünk ősei a honfoglalás idején a már említett törzsfők vezérlete alatt harcoltak az Ipoly, Zagyva, Galga folyók és a Mátra környékén a már korábban is itt lakó szláv népekkel, akiket legyőztek. Ebben az időben pásztorkodással foglalkoztak, jószágaikat mindig a jobb és dúsabb füvű legelőkre hajtva. Hogy Heréd lakói a honfoglalás idejétől pásztorkodással foglalkoztak, bizonyítja, Vencel: Árpád oklevéltár XI. 166. lapján írja: Heréd lakói 1222. évben II. Endre Árpád házi király idején Kochobár nevű hatvani királyi végrehajtó ügyvéd pásztorai voltak, aki Herédnek akkori földesura volt. Hogy meddig volt Heréd Kochobár és ivadékainak birtoka? Nincs róla írás. De arról már van, hogy 222 évvel később, 1444-ben Heréd a Nagyhatvani család tulajdona volt. (Hazai oklevéltár VII. 442. lap)